Egy fájdalom mi téged ért,
életeden végigkisér,
s idővel életed egy részévé válik.
Ez az érzés mely soha nem múlik,
de az emlékezet homályába vész.
A fájdalom mi fel-fel bukkan,
de életed meg nem torpan.
Hisz öt elvesztetted,
s soha vissza nem kérheted,
bár sosem felejted.
De vannak kik melletted állnak,
s fájdalmadban társaiddá váltak.
Ök kik sosem hagynak el,
s mindig melletted maradnak.
Bármit teszel, ök mindig melletted maradnak,
s életedben lábnyomot hagynak..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.