Egy barátság, mely örök,

amely már az életed egy részévé vált,

egy kapcsolat, mely átsegít mindenen,

amely segít helyes utat választani.

Egy örök kötelék, mely pár bukkanót átélt,

amely már több akadályon is átért.

Egy barátság, mely egy örök kapocs, 

egy barátság, mely sírig kisér...

 Egy élet, egy remény,

egy csalódás, mely végigkisér.

Egy szerelem, mely örökké benned él, 

egy barátság, mely sírig kisér...

 Mikor egy érzés rám talál,

szívem már messze jár,

s így hiába vár...

 Ész ha rezdül,

szív ha pendül,

a szerelem mindig előkerül...

A boldogság mindig egy pillanaton múlik. Lehet hogy egyik pillanatban a pokolban vagy, a másik pillanatban pedig a repülsz. De az is lehet, hogy a mennyből a földre zuhansz ...

Mindig ott vannak mellettünk a szárny nélküli angyalok, még ha nem is tudunk róla. Mindig figyelemmel kisérik az életünket, és segítenek mikor csak tudnak, vagy csak szimplán meghallgatnak minket, ha éppen arra van szükségünk. Tanácsot adnak, sosem kritizálnak, elfogadnak olyannak amilyenek vagyunk, és minden esetben mellettünk állnak. Ők azok akik nem érdekből vannak velünk, kik mindig tudják mikor van legnagyobb szükségünk rájuk, és olyankor jelennek meg mikor nem számítunk rá. Szerencsés az, aki mellett több angyal is áll. És ki másnak lehet az angyala. Vannak olyan angyalaink, kikről már azt hittük elvesztettük őket, és ilyenkor megjelennek és biztosítanak minket a szeretetükről. Az igazi angyalaink sosem hagynak el minket igazán, hiszen ők az igaz barátaink....

Itt vagy mellettem, mégis oly távol. Már jó ideje nem olyan, mint rég.Régen egy szó, egy tett mindent elárult.Mára ez már rég bezárult. Mára már elért minket is a változás, megértjük még valaha egymást? Elválaszthatatlanok voltunk, ketten egy egész, de hol ér most véget a mély. Mikor lett a szakadék, mely most közénk áll. S melyen csak egy híd van, mely ránk vár. A híd melyet az idő pusztít, majd épít újá.

Van hogy egyedüllétre vágyom,  s a világot kizárom.
Van hogy barátokra várok,  s örültségeket csinálok.
DE van olyan, mikor csak te jársz az eszembe,
s az egész világot elfeledem, hisz csak te lehetsz az életem....

Fáj minden szó, mit egykor mondtál, fáj minden tett mit velem tettél. Megfogadtam nem kereslek,s elfeledlek, de már az életem része lettél...

Az életed boldog pillanatai akkor találnak rád, mikor nem is számítanál rá, és mégis ezek tesznek teljessé, és boldoggá. Ezekre a pillanatokra emlékezve bármilyen mélypontton túlléphetsz. És ezek a pillanatok örökre a tieid maradnak. Ezeknek a pillanatoknak a töbségét a szerelmedtől, és a szeretteidtől kapod. Hát becsüld meg őket, és szeresd őket teljes szívedből...

Mit eddig megterveztem, mindig máshogy sikerült.Az életem csak döntésekből állt...Ezentúl az élet döntsön helyettem, én nem pazarlom az életem döntésekre.Csak élvezni akarom végre az életet amit kaptam, hisz változtatni úgysem tudok.Még vár rám egy nagy döntés és utána már minden megy magától...s végre élni is lesz időm...

Ki egész életét megtervezi, nem is él igazán, hisz a pillanatok értékeit elveszíti...

A világ negnagyobb hülyesége, és mégis egyre gyakrabban megteszem, hogy olyanokba megyek bele, amikről előre érzem, hogy én jövök ki belőle rosszul, vagy pedig csak kihasználnak...De mi más értelme lenne az életnek mint a kockázat?

Az élet azért izgalmas, mert vannak olyan emberek, kiknek a reakcióit nem ismerjük, vagy nem tudjuk előre a teteiket.Az olyan történések miatt van értelme élnünk, nem lesz egyhangú, unalmas az életünk, melyeket nem tudunk előre...

Az egész világban titkok vesznek minket körbe.Vannak titokzatos személyek is, másokra szoktuk is mondani, hogy "Megfejthetetlen vagy számomra" vagy, "Hatalmas titok vagy számomra"...mégis megdöbentő, mikor ránk mondják ezt, velem már megtörtént.és fura érzés mikor saját magunkról is úgy érezzük, hogy egy relytély vagyunk...

Nézz körbe, és láss is.Lehet épp melleted áll, ki rád várt eddig.Lehet ott van, kinek szügsége van rád, és sose felejtsd, lehet, hogy egyszer még neked is rá...

Mosolyogj, hogy a világ meg nem lássa, mi ma a szívedet bántja...

Rengetegszer a  rossz utat vállasztottam, de remélem veled végre a jóra útra jutok el.S soha nem tévedek el többet.Legyen ez a jó út, a kettőnk helyes döntése, hogy együtt járjuk be ezt az utat...

Az eddigi életemben rengeteg rossz döntést hoztam, remélem a legközelebbi már nem ilyen lesz...

Van olyan szerelem, csak nagyon kevés, mikor nem a külsőségekbe szeretünk bele, hanem a belsőbe.Ezt a szerelmet nagyon nehéz elfelejteni, én sem tudtam még eddig.De remélem egyszer végre engem is így fognak szeretni...

Pokolian fáj, mikor úgy érzed visszakaptál valakit, és rá kell jönnöd, hogy nem így van, vagy pedig tényleg visszakaptad, de már nem őt, mert közben teljesen megváltozott.És folyamatosan, újból és újból átéled, már nem először, az elvesztését.Ekkor rájösz, hogy úgy szüntetheted meg ezt a fájdalmat, ha végleg elfelejted, bármenyire is szeretted, vagy még szereted...

Mindenkinek szüksége van arra, hogy valahogy kifejezze magát.Van aki ezt írásban, van aki rajzolásban, táncban, zenében,esetleg graffitiben fejezi ki, és ezt el kell fogadnunk, még ha nem is a legjobban teszi.Hisz ebben ő maga van benne, és bármit is közöljön, számára ez fontos...

Néhányan tanulhatnánk a kutyáktól.Hiszen ők önzetlenül képesek szeretni.Bármenyire is elhanyagoljuk őket, bármenyire is szidjuk, vagy bármit  is tegyünk, ők ugyanúgy szeretnek minket életük végéig...

Van ki szeret téged még ha nem is tudsz róla.Lehet valaki szeret, csak nem jelenti ki minden percben, hisz szerethetsz valakit úgy is, hogy nem ordítod ki a világnak.Félthetsz, vigyázhatsz valakire úgy is, hogy ő nem is tudja.Ez az a fajta szeretet, amikor feltétel nélkül szeretsz valakit, és nem vársz cserébe semmit, még azt sem, hogy viszontszeressenek...

Minden döntésünknek meg van a következménye, és ezt el kell fogadnunk.Mindig döntsünk úgy, hogy a helyes úton maradjunk...