Barátságod hiány marad, szívemben egy nagy harag.Megszerettél, elengedtél, talán már el is felejtettél.Én nem felejthetlek téged, a sok együtt töltött szép emléket.Hiányod még mindig éget, pedig már nem először veszítelek el téged.Létezésed a büntetésem, hisz visszavárlak mindig téged.Visszavárlak pedig tudom, hogy fájdalom jönne újra.Fájdalom, mit eltünésed okoz, de feltünésed sebeket foltoz...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.