Van egy fájdalom, mit újra és újra átélek.S ez a fájdalom nem más, mint egy újabb szerettem  elvesztése.Vagy mikor egy olyan barátot vesztek el, kiért az életem is odaadnám...

Te vagy az én világom,

csak teérted élek  már.

Hidd el más már nem kell nekem,

Az életemet már arra tettem,

hogy életed szebbé tegyem...

Van hogy szívemből kitépnek egy darabot, de tovább kell élnem, míg már el nem sorvadok...

Hidd el, ahogy neked valaki a világot jelenti, úgy te is valakinek a világot jelented.

Boldogabb voltam most mint eddig bármikor, és ezt tudom csak neked köszönhetem.Így bármit teszel is, mindig melletted leszek...

Ma úgy érzem újra elvesztettem valakit, de tovább már nem harcolok.Lehet rá kell jönnöm, már soha nem kapom vissza újra, vagy ha így is lenne, lehet csak látszat lenne csupán ez...

Miért mindig én vagyok a hibás, miért mindig én vagyok a rossz?Néha lehet hogy csak önmagunkba kellene néznünk, és rájönnénk a megoldásra.És néha a megbocsátás a legjobb módszer, mert ha nem minden tettünknek is , de a legtöbbnek van oka...