Fáj, mit tettél

s hogy meg nem értettél, s így elvesztettél.

Egy kapocs,

mely kötelékké vált.

S egy emlék, 

mely résszemé vált.

Egy érzés,

melyet te keltettél.

Egy csalódás,

mely még mindig fáj.

Bíztam benned, 

de rosszul tettem,

hisz midig tudtad ,

mit éreztem.

Mindeg titkom

barátságunk mélyére temettem,

s tied sosem feledtem,

s nem temettem.

Nem bánom,

mit együtt tettünk, 

bár ezzel 

barátságunk kockára tettük.

Egy barátság,

mi így véget ért,

s bizalmunk mára

már mit sem ér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.