Van kiért érdemes élnem.
Van ki életben tart anélkül, hogy kértem.
Viszonoznom ezt lehetetlen,
s csak annyira kérem maradjon mindig velem.

Szívemnek eddig csak a fele élt,
melyben örök barátság ég.
De eljött az idő, mire már rég vártam,
életre kelt a másik is bennem.

Szívem másik része is él már,
miről azt hittem örökre meghalt.
S helyét már nem foglalja el más,
de tévedni emberi dolog,hát így tettem én is.

Szívem hát él újra,
s az életem új értelmet nyert.
Barátság és szerelem, e két dolog kell nekem.
Egyik sem nagyobb, de létem eleme.

Már két személyért élek én,
s már ketten tartanak életben engem.
Életem pillérei, kikért életem adnám,
s kik nélkül már nem élet az életem.

 Mikor egy érzés rám tört hirtelen,